A MIM technológiát, vagyis a fémfröccsöntést elsősorban kis méretű, bonyolult termékek és alkatrészek nagy mennyiségben történő előállítására használják. Más fröccsöntési eljárásokhoz hasonlóan itt is felhevített anyagot fecskendeznek egy formába, hogy egy új, a formával megegyező alakú tárgyat hozzanak létre. A más fröccsöntési eljárások azonban főként gumit vagy műanyagot alkalmaznak, míg a MIM jellemzője, hogy fröccsöntőanyagként granulátummá alakított, kötőanyaggal kevert fémport használ. A módszer nagy előnye, hogy bármilyen ötvözetet elő lehet állítani, ha egy cég rendelkezik hozzá saját keverőházzal. Legújabb cikkünkben 3 érdekes tényt gyűjtöttünk össze a MIM technológiáról.
1. Dinamikus, évi 11%-os növekedés
A fémfröccsöntés globális piaca 2021-ben elérte a 3,37 milliárd USD értéket. A várakozások szerint a piac 2027-re majdnem megduplázódik, és eléri a 6,41 milliárd USD értéket, ami 2021-2027 között 11,31%-os éves növekedési ütemnek felel meg. Minek köszönhető ez a dinamikus növekedés? Elsősorban annak, hogy a MIM rendkívül hatékony és eredményes módszer, amire egyre nagyobb igény van világszerte. Mivel a MIM technológia alkalmazása elsősorban a bonyolult tervezésű, kis méretű precíziós alkatrészek nagyszériás gyártása során előnyös, az autóipar és az egészségügy egyre több olyan alkatrészt használ, amelyet ezzel az eljárással állítanak elő.
2. Több mint 70 éve létezik
A fémfröccsöntés csak az 1990-es években vált széles körben ismertté és használatossá, de maga az eljárás az 1950-es években született. Elsőként orosz tudósok publikáltak egy tanulmányt, amelyben egy hasonló eljárást írtak le, azzal a különbséggel, hogy az eljárásukban fém helyett felhevített kerámiát használtak. A következő évtizedekben a kerámiát fémporral helyettesítették, így alakult ki a ma ismert MIM technológia.
3. Akár 99%-os sűrűség is elérhető
Számos tényező befolyásolhatja a fémfröccsöntéssel előállított termékek sűrűségét. Az acélból készült alkatrészek esetében azonban akár a 99%-os sűrűség is elérhető, ami jóval magasabb, mint más fémmegmunkálási eljárásoknál. Ez azért fontos, mert a sűrűség befolyásolja a tárgyak szilárdságát és tartósságát, a sűrűbb tárgyak ugyanis erősebbek, és az élettartamuk is hosszabb, mint a kevésbé sűrűeknek.