A MIM a Metal Injection Molding kifejezésből létrejött betűszó, amely egy forradalmian új és viszonylag kevéssé ismert eljárást jelöl. Ez az alig több mint három évtizede feltalált technológia a hagyományos porkohászati eljárást ötvözi a műanyag-fröccsöntéssel. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a technológia egyre kifinomultabbá vált az elmúlt évtizedekben, aminek eredményeképpen mostanra ezzel az eljárással nagyon precíz fémalkatrészeket lehet előállítani, ráadásul jelentősen gyorsabban, mint más módszerekkel.
A folyamat állomásai
A MIM lényegében egy fémmegmunkálási folyamat, amelynek során a nagyon finom fémport felmelegített állapotban összekeverik a kötőanyaggal (binderrel), ami valamilyen polimer, például viasz vagy polipropilén Ezt a lépést azért szükséges meleg állapotban elvégezni, hogy minden egyes fémszemcsét egyenletesen bevonjon a kötőanyag. Kihűlés után az így kapott keverékből granulátum készül a fröccsöntés fázis számára.
A fröccsöntés során a granulátumot megolvasztják, ennek hatására olyan állagúvá válik, mint a fogkrém, így bármilyen bonyolult formát fel tud venni az öntőformában. Az így kapott öntött darabot „zöld darabnak” nevezzük. A végterméknél még jelentősen nagyobb zöld darabokból egy speciális kémiai eljárással kivonják a kötőanyag nagy részét, amelynek aránya általában 40 térfogatszázalék. Ennek a bindert eltávolító eljárásnak „debind” a neve. A debind történhet katalitikus eljárással, hőkemencékkel, oldószerfürdővel, vagy ezek kombinációjával.
A kötőanyag eltávolítása után kapott darab a „barna darab”. A debind után következik a maradék kötőanyag eltávolítása, vagyis a szinterezés. Ez vákuumkemencében történik, ahol a munkadarab elnyeri végső méretét (ez általában 20%-kal kisebb a barna darabnál) és tömörségét.
A MIM előnyei
A MIM technológiával fröccsöntött alkatrészek gazdasági előnyét elsősorban a kisméretű alkatrészek összetettsége és előállításuk sebessége jelenti. Ezzel az eljárással olyan alkatrészek is létrehozhatóak, amelyek más gyártási módszerrel vagy egyáltalán nem, vagy csak lényegesen nagyobb költséggel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a MIM technológia gyakorlatilag anyagveszteség nélkül alkalmazható, hiszen a kimaradt anyagból újra felhasználható granulátumot lehet készíteni, ami az olyan drága fémek esetében, mint a réz, a titánium vagy a wolfram még inkább költséghatékonnyá teszi az eljárást.